2018. augusztus 12., vasárnap

Kuba a történelmi változások előtti 24. órában



©
Minden képnél klikk a képre a jobb minőségért

Ezt az élménybeszámolót nem azoknak az utazóknak szánom, akik a meglepetésekkel teli utazásokat kedvelik, hanem egyrészt azoknak, akik szeretik előre pontosan tudni mire számíthatnak egy távoli országban, másrészt azoknak, akik habár nem tudnak, vagy nem engedhetik meg maguknak, hogy eljussanak a Karib tengernek erre a gyöngyszemére, mégis érdekli őket az ott élő emberek kultúrája, élete, az ország történelme.


Évek óta terveztük, hogy ellátogatunk Kubába, még mielőtt a Szovjetunió utódállamai, Kína, és Kelet-Európa után Kuba is beadja a derekát és 60 évnyi rendíthetetlen szocialista berendezkedés után teret ad majd a magángazdaság beindulásának.
Kuba vonzó célpont volt azért is, mert 2012 óta kubai salsát tanulunk és ezt a vérpezsdítő zenét hallgatva és néhány hazai klubban látva, hogy a kubaiaknak mennyire a vérükben van a tánc már szerettük volna személyesen is megtapasztalni milyen lehet Kubában salsát táncolni.

Egyszer már felejthetetlen élményben volt részem, amikor 2002-ben a Mérnök Tanácsadó Világszövetség Acapulco-i konferenciáját követő gála vacsorán, a Sylvester Stallone házának közelében található, egykor az iráni sah tulajdonát képező csodálatos arab stílusú palota kertjében egy mexikói építészlánnyal táncoltam végig az éjszakát élő zene és nem kevés tequila társaságában. Ő azt mondta, hogy soha nem tanult táncolni, pedig én úgy láttam, hogy vérében volt a mozgás, akárcsak a kubaiaknak. 

Ki szervezze meg a kubai utunkat?

Ez a kérdés nem volt egyszerű. Már beutaztuk a világot, kiszámoltam, hogy Kuba volt az 54. ország, ahová eljutottam (párom néhány országgal kevesebbet látogatott meg), az utóbbi években Indiától Guadeloupe-ig minden utat magam szerveztem meg. Ázsiában ez viszonylag könnyű, hisz a repülőjáratok, a szállások és a szolgáltatások is neten könnyen foglalhatók.
Kuba viszont más kávéház...
Kubában komoly helyismeretre van szükség ahhoz, hogy a legjobb programot kiválasszuk, a szállásoknál sem egyértelmű, hogy a több csillagos hotel mindenhol a legjobb megoldás.

Ezért hát alaposan utána néztem mi lenne számunkra a legjobb megoldás, és hajlottam rá, hogy helyi utazásszervezőt alkalmazzak.

A Tripadvisor fórumán olvastam először Jorge-ről, akit más oldalakon is nagyon dicsértek. 
A leginkább ajánlott utazásszervező irodák közül írtam négynek, beleértve Jorge-t is.

A másik három iroda szállásokat nem ajánlott, csak programokat, idegenvezetővel, autós szállítással.
Az ő áruk hasonló volt, mint a Jorge által ajánlott ár, csakhogy ő ebbe beleértette a többnyire 4*-os szállodákat is. Táblázatos ajánlatot küldött pár napon belül, amelyben mindent részletesen feltüntetett, beleértve az ajánlott éttermeket, a Buena Vista Social Club koncertet és sok minden mást is.

Végül a Jorge által ajánlott 3.500 USD-s ár 12 napra, 2 fő részére bizonyult a legjobbnak, így Jorge-t választottuk utazásszervezőnknek.

Voltak ugyan olyan pillanatok, amikor nem voltam biztos benne, hogy valaha viszont látom a trükkös módon átutalt 1600 USD előleget. Ugyan minden nagyon korrektnek tűnt Jorge-val kapcsolatban, de:
  • Nem lehet kubai weboldalon a  ma már szokásosnak mondható bankkártyás fizetést eszközölni, mivel amerikai embargó van Kubával szemben, amibe beleértendő az amerikai hitelkártyák (pl. Mastercard, VISA) használatának teljes tilalma,
  • Egy utazásszervező nem jelenhet meg nyíltan egyetlen weboldalon, hanem trükköznie kell, mert csak így tud egy magántulajdonú irodát fenntartani.
Amikor erőt vettem magamon és megkérdeztem Jorge-t, hogy az előleg átutalását követően megküldött voucher-en (foglalást igazoló utalványon) miért szerepel egy másik cég megnevezése, mint az ajánlaton, akkor tőle szokatlan módon elég érzelmesen és hosszan fejtette ki milyen nehéz helyzetben van valaki, aki Kubában ilyen céget működtet, és hogy el nem tudom képzelni hány féle trükköt kell bevetni ahhoz, hogy azt a tevékenységet végezze, amelyet pl. egy európai hasonló iroda gond nélkül elláthat.

A levél alapján úgy döntöttem, hogy hiszek Jorge-nak, arra gondoltam ha egy csaló lenne, az a netes fórumokon pillanatok alatt kiderülne. Ez végül is nagyon jó döntésnek bizonyult, de erről majd később.
Ami viszont utólag elég rossz döntésnek bizonyult az az Air France légijáratok kiválasztása volt Bécs -  Párizs - Havanna útvonalon. Sajnos pont beleestünk az akkor folyó sztrájkokba, és lényegében minden rossz megtörtént velünk (csomagjaink 2,5 nap késéssel érkeztek meg, hazafelé Havannából Párizsba egy régi és az ételen kívül semmilyen szolgáltatást nem nyújtó gépen kellett utaznunk, a Párizs - Bécs járatot törölték, és Párizsban az Air France alkalmazottja tudatosan félrevezetett minket!).
Miután 2018 április 18-i hazatérésünket követően elég gyorsan beadtunk minden kártérítési kérelmet, amely a szabályok szerint részünkre járt, egy fillért nem kaptunk 2018 augusztus elejéig, jelenleg közel 1000 euróval tartozik nekünk az Air France. Hogy ilyenkor mit kell tenni arról a bejegyzés végén írok majd pár javaslatot.

Na de ne változzon át ez az élménybeszámoló panaszkönyvvé 😎

Megérkezés Kubába

Az első ami az európai turistának igencsak szembe ötlik a Havannai repülőtéren, 
a miniszoknyás, és igen feltűnő mintás harisnyákat viselő határőr hölgyek

Pénzváltás

Kubában kettős pénzrendszer van, a külföldieket kötelezik, hogy konvertibilis valutájukat CUC-ra (azaz konvertibilis Peso-ra) váltsák be, míg a helyiek a kubai Peso-t használják. A két pénz közötti váltási arány 1:24, de a helyieknek erősen korlátozottak a lehetőségeik arra, hogy CUC-al vásároljanak.
Nem időrendi sorrendben, hanem a lényegre térve...
A pénzváltás négy módon lehetséges (a legjobbtól a legrosszabbig felsorolva, 2018 áprilisában):
  1. Bankban, ahol hosszú várakozással és sok adminisztrációval számolhatunk, viszont a legjobb árfolyamon váltanak: 1 Euró = 1,2 CUC,
  2. Egy ún. "Cadeca"-ban (pénzváltó), ahol az árfolyam 1,198, és gyorsan beváltják a pénzünket,
  3. Repülőtéren: ahol egy Euróért 1,18 CUC-ot fizettek ki,
  4. A legrosszabb egy szálloda recepcióján váltani, mert ott levonások után 1,14 CUC-ot kapunk egy Eurónkért.
Érdemes elég sok pénzt váltani, mivel Kubában a bankkártyás fizetés még az elegánsabb éttermekben és boltokban sem működik. Ahogy Jorge fogalmazott Kubában az a király, akinek sok készpénze van.

Apropó Jorge, ő kicsit olyan, mint Columbo felesége, végül személyesen nem találkoztunk vele, de a programunkat úgy megszervezte, hogy ennél jobban nehéz lett volna.

Internet

Kubában mindössze két éve lehet mobiltelefont használni! Az újdonság varázsa tán ami miatt a fiatalok egy köztéren kivétel nélkül a telefonjukat nyomkodják, mintha más nem is érdekelné őket. Ismerős?
Kubában 2018-ban a lakosság 2-3 %-nak van (legális) internet elérési lehetősége. Az egyik idegenvezetőnk magyarázta el, hogy az állami telefontársaság kiválaszt egyes családokat és felhívja őket, megkérdezve vállalják-e a havi 15 CUC díj fizetését. Nos elég kevés család képes ezt vállalni, főleg nem az állami cégek alkalmazottai, akiknek a havi átlagkeresetük 25 CUC-nak megfelelő Peso. El lehet képzelni mennyire "véletlenszerűen" hívnak fel egyes családokat...
Ami a külföldi turisták internet elérését illeti kell venniük 1 órányi internet elérést lehetővé tévő "kaparós" kártyákat, amelyeknek az ára igen változó az 1 CUC-tól a Havanna belvárosában lévő elegáns szállodában kért 5 CUC-ig. Csak 1 órás internet kártyák vannak, nincs 2, vagy 5 órás.

"Kaparós" internet kártya, amely központi tereken, egyes bárokban,
szállodákban, szobákat kiadó magánházakban használható


A Cienfuegos-i idegenvezetőnk javasolta, hogy menjek oda az utcában található kis konténerhez, mert ott a legolcsóbb ez a kártya, kevesebb, mint 1 CUC. Oda is mentem, bekopogtam az ablakon, nem akartam elhinni, hogy ebben a toi toi méretű kis kalitkában emberek dolgoznak, de kellemesen csalódtam, mert a bódéból kijött a legszebb nő akit Kubában láttam, és kedvesen elmagyarázta miért nincs nekik internet kártyájuk.

Helyi SIM kártyát árulnak, de nem éri meg megvenni, mivel az nem jogosít internet elérésre!


Közlekedés Havannában

Kubában nincs közforgalmú közlekedés (bocsánat ez nálam szakmai ártalom, ezt a köznyelv tömegközlekedésnek hívja 😔), illetve valami van, de az nem megbízható.
Havannában az emberek az utak mentén leintenek autókat, és az autó tulajdonosok állítólag kötelesek elvinni utasként a "stopposokat". Érdekes ugye?

Marad tehát a taxi (távolságtól függően 5-15 CUC, a repülőtéri fuvar 20-25 CUC), és a kókuszgolyó formájáról elnevezett coco taxi, amelyért állítólag (nem próbáltuk ki) ugyanannyit kérnek, mint a normál taxiért! Az idegenvezetőnk ezt azzal magyarázta, hogy A-ból B-be ugyanúgy elvisz. 😄

Persze aki teheti Havannában az igazán "cool" felújított 60-70 (!!!) éves színesre festett autócsodákkal közlekedik.

©
Nem olcsó, de nem is megfizethetetlen egy ilyen autót sofőrrel kibérelni,
szerencsére ezt Jorge megtette helyettünk.


A kubaiak nyomora

Ugyan mi csak Cienfuegos-ban, utunk felénél értesültünk arról a tényről, ami a legmegdöbbentőbb, hogy Kubában az állami szektorban az átlagkereset havi 6500 Ft-nak megfelelő Peso (!!!!!), a magánszektorban ennél "sokkal jobb" a helyzet 😓, mert ott akár havi 9100 Ft-ot is megkereshetnek a kubai emberek (!!!!!!)

Az élelmiszer, iparcikk és ruha árak ugyan jóval alacsonyabbak az Európai árakhoz viszonyítva, de messze nem annyival, mint a keresetek.

Az alacsony keresetek okai összetettek, ingyenes a magas színvonalú oktatás és egészségügy,  60 év szocialista berendezkedése nem tesz lehetővé piacgazdasághoz hasonló reális fizetést, és az elmúlt években szinte évente átvonult egy pusztító hurrikán az országon, amely felemésztette az állami pénztartalékokat. Ez a helyzet oda vezetett, hogy a kubaiak megpróbálnak mindenféle módon pénzt keresni. Sokszor fordul elő, hogy mérnökök taxisofőrként helyezkednek el.
Idős emberek is szállítanak turistákat a nem ritkán 60 éves autójukon. Vinales-ben a kedves idős sofőrünk amikor 5 CUC-al (kb. 1300 Ft.) többet adtam neki a szállításért átölelt, a feleségemet megpuszilta, hihetetlen érzelmeket váltott ki belőle a nagylelkűségünk. Ez emlékezetes perce marad az az utunknak, mert bizony aligha lehet együttérzés nélkül gondolni a Kubaiak - mondjuk ki - nyomorára.


Havanna az ideges város

©
Havannai utcakép: "enyhén" flúgos idős hölgy szivarozva, 
babakocsiban tolja a kutyusát, a háttérben az ún. coco taxisok figyelik

Sokan úgy tartják, hogy a karibi emberek tekintet nélkül a körülményeikre mindig lazák, boldogok, és kedvesek. Havannában számunkra a legnagyobb meglepetés az volt, hogy mennyire feszültek az emberek, többször is összevitatkoztak egymással, kevés mosolygós arcot láttunk. Kicsit hasonló érzés volt, mint itthon a 80-as évek második felében, amikor az emberek már elvesztették a hitüket abban, hogy az országukban bármilyen pozitív változás következzék be.
Reméljük, hogy ott is hamarosan nagy változásokra kerül sor, amelynek a kezdete már látszik, egyre több magántulajdonú, jó minőségű étterem nyílik és teret adtak a szobák kiadásának is.
Havanna az általunk eddig látott egyik legfurább város, a belső részek szépen felújítottak, vannak szép villanegyedek, de például a híres tengerparti út a Malécon közelében teljesen lerobbant házak,  és egy elképesztően ronda stadion található.

Szép épületek Havannában

©
A Havanna-i nagy színház épülete

©
A Havanna-i Kapitólium

©
A híres Hotel Nacional, ahol egykoron a kubai szerencsejáték szektort uraló
amerikai maffiózók tanácskoztak nem sokkal a forradalom előtt

©
Az egri Líceumban található eszközhöz hasonló Camera Obscura 
(valós kép megjelenítése egy tükör segítségével) előtti teraszról látható szép kilátás

Kevésbé szép építmény Havannában

Erre a stadionra nem lehetnek büszkék az alkotói



 A Havannai temető történetei

Amikor kedves idegenvezető hölgyünk jelezte, hogy elmegyünk a temetőbe nem értettük, hogy Havannában miért pont a temető olyan érdekes, de amikor eljöttünk onnan, akkor már tudtuk mennyi érdekes történetet rejt egy egy síremlék.

©
A szolgálatteljesítés közben elhunyt tűzoltók emlékműve

© ©
     Amelia (La Milagrosa - a csodálatos) sírja                 Magyar köszönetnyilvánítás 

 Amelia gyermekszülés közben halt meg és az akkori szokásnak megfelelően a halott gyermekét a lábai közé temették el. 2 év múlva meghalt egy családtag, és a családi sírboltban kinyitották Amelia  és gyermeke koporsóját, és mindenki megdöbbenésére a gyermek anyja karjában volt. Azóta a világ minden tájáról zarándokolnak ide az emberek, és akik megérintik a síremlék egy darabját és közben kívánnak valamit, az a legenda szerint teljesülni fog.


©
Kuba történetének első hivatalos válásáról mesél ez a síremlék

Egy gazdag kubai kereskedő a 20. század első évtizedében Párizsban élt, ahol találkozott egy kubai lánnyal. Mindkettőjüknek volt párja, mégis egymásba szerettek. A férfi jelentős pénzügyi támogatást ajánlott a hazája számára Kuba akkori elnökének, aki hálából először engedélyezte a szerelmes pár mindkét tagjának válását. Az akkori nagyon vallásos (katolikus) kubai társadalom azonban szinte kirekesztette a párt. Egyszer amikor a már hivatalosan házas szerelmespár megjelent az operai páholyukban, akkor a nézők többsége tiltakozásul elhagyta az operát.


Domino egy hölgy síremlékén

Kubában a nép kedvenc játéka a domino. A piacokon ízléses, fából készült dominókat árulnak. A domino játékosok szerint a legnagyobb szégyen, ha a végén egy hármas domino-val kap ki az ember. Egy kubai hölgy így veszített, majd összeesett és meghalt. A síremléke is erre emlékeztet.


Havannai különlegességek


©
Az óvárosban található a legjobb állami szivar és rum üzlet.
Itt érdemes nagyon jó áron rumot vásárolni, az egyik legjobb a Santiago de Cuba rum.



A szerzetesrend régi kolostorát szállodává alakították át


©
A legszebb régi patikában található csontváz a patikus felesége!
De senki ne ijedjen meg! Természetes halált halt.


©
 Jézus Krisztus 20 méter magas szobrát kubai Krisztusnak nevezik.
Az ok: a helyiek szerint Krisztus a jobb kezében szivart, a bal kezében rumos poharat tart...


Hemingway kultusz Kubában

Hemingway a híres amerikai író imádta Kubát. Egy ideig élt a Havanna közelében található csendes kis halászfaluban, Cojimar-ban, ott írta az Öreg halász és a tenger című könyvét, amelyért később irodalmi Nobel díjat kapott. A kubaiak különös tisztelettel viseltetnek Hemingway iránt, Cojimar-ban még szobrot is állítottak neki.

©
Cojimar



©
 Hemingway kedvenc kocsmája Havannában, amely "kötelező" turista program,
ezért ma már élvezhetetlen, mert a vendégek hering sűrűséggel tartózkodnak benne.


Hemingway később egy Havannától 30 km-re található kis településen építtetett egy házat:


©
             Hemingway háza az Afrikai vadászatokról                Egy audiofil utazó örömmel látta,
                             hozott  trófeákkal                                           hogy Hemingway is szerette
                                                                                      a zenét (csöves erősítő és lemezjátszó)                                         
    
©
A macskák tornya

Állítólag a Hemingway családnak volt közel 50 macskája, ezért a házuk mellé építtettek egy tornyot a macskák részére. A híres író azonban nem mindig rendeltetésszerűen használta ezt a tornyot, és bizony néhány pikáns legenda is ehhez a toronyhoz kapcsolódik.
Állítólag egy 19 éves olasz lány kérte az írót, hogy tanítsa meg regényt írni. Hemingway a nők nagy csodálója tanította is a lányt, és ahányszor "órát tartott" neki a toronyban megtiltotta a feleségének (Martha Gellhorn-nak), hogy zavarja őket. A másik legenda szerint a Hemingway ház vendége volt a kor híresen szép Hollywood-i színésznője Ava Gardner, aki a ház kertjében található medencénél meztelenül napozott. Az író ekkor állítólag a toronyból a csillagok kémlelésére vett távcsővel figyelte meg a színésznő bájait. Még amikor ezeket az eléggé dehonesztáló történeteket mesélik, akkor is sok szeretettel emlékeznek meg a kubai nép nagy barátjáról, Hemingway-ről.

A kubai zene

A világhírű kubai zenéből akármerre járunk az országban, mindenütt kapunk ízelítőt. Még akkor is, ha nem ebéd, vagy vacsora időben ülünk be egyetlen vendégként egy étterembe, kb. 2 perc múlva már egy 2-5 tagú kubai zenekar játszik nekünk. Néha úgy tűnt, mintha Kubában minden második ember zenész lenne. Ennek nyilvánvaló oka a már említett egzisztenciális nyomor. A zenészek azért zenélnek nekünk, hogy vegyük meg a CD-jüket, vagy fizessünk nekik némi borravalót.
Ugyanakkor el kell ismerni, hogy rendkívüli tehetségük van a zenéléshez, nagyon kevés a gyengébb zenész Kubában, élvezet hallgatni az együttesek játékát.
Már első este elmentünk egy klubba, ahol a Buena Vista Social Club játszott. A Ry Cooder által újra felfedezett idős zenészekből álló zseniális zenekar, amelyről Wim Wenders készített világhírűvé vált filmet eredeti tagjai (Rubén González, Omara Portuondo, vagy Ibrahim Ferrer) már nem élnek, de mai utódaik is nagyon tehetséges zenészek, és nem egy közülük már 90 év körül van.


©
A 90 éves énekesnőből áradó energiák megdöbbentőek voltak

A legkellemesebb zenei élmények Vinales-ben vártak ránk, ahol még az egyszerű, hangulattalan bárokat is nagyon feldobták a teraszon játszó remek zenészek, habár amikor tizenkettedszer hallottuk a legismertebb kubai dalokat, az már picit sok volt 😏
Vinales-ben a főtéren van a zene háza, amelyben minden este táncos, zenés műsor megy, ahol a salsa szerelmesei is elengedhetik a lábaikat. Itt énekel egy enyhén pocakos, ámde zseniális hangú énekes. Kár, hogy a hatalmas érzelmek kicsit giccsessé teszik a produkcióját.

Sajnos a kubaiak más helyekre járnak szórakozni, mint a turisták, így csak kevés helyen élvezhettük a rendkívüli tánctehetségüket.

©
Trinidad egyik legjobb éttermében csak nekünk zenéltek

A kubai forradalom

Havannában mindenfelé találhatók feliratok, amelyek a kubai forradalom 60. évfordulójára figyelmeztetnek. Pénzváltás közben is a bankban várakozva a kubai forradalmárok fekete-fehér képei váltakoznak a lapos tv képernyőjén. Gondoljunk csak bele, ha itthon egy Kormányablakban a miniszterelnök, barátai és rokonai képeit vetítenék ki, ugye milyen visszatetsző lenne?
Aki 2018-ban Kubában jár viszonylag könnyen megállapíthatja, hogy kifulladt a kubai forradalom.
Az egykor a nép többsége által támogatott hazafias eszméktől vezérelt forradalomból mára csak a szegénység, a kilátástalanság maradt. A kedves ifjú idegenvezető hölgy Trinidadban arra panaszkodott, hogy nem képes meglátogatni Havannában élő barátját, mert nincs buszjegyre sem pénze, és arról, mennyire szeretne egyszer eljutni Vinalesbe...
Fidel Castro jómódú családból származó ügyvéd volt, akinek első felesége az akkori miniszterelnök unokahúga volt, Fidel előtt komoly szakmai karrier állhatott volna, de nem azt választotta.
Fidel kezdeti akciói (Moncada laktanya megtámadása karnevál idején, vagy a Mexikóból való visszatérése a legendássá vált Granma hajón, amely akciókban Fidel-en és néhány barátján kívül szinte mindenki meghalt) akkora kudarccal végződtek, mint egy víz alatti holloróptető esetében, de Fidel a nagy túlélő végül sikerre vitte a forradalmat.
Kétségtelen, hogy az 50-es évek Kubájában a korrupt és később véres diktátorrá váló Battista segédkezet nyújtott ahhoz, hogy az amerikai maffiózók hatalmas pénzeket lopjanak ki az országból, miközben a kubaiak elképzelhetetlen nyomorban éltek.
Érdemes megnézni a NETFLIX-en a Kuba történetét bemutató dokumentumfilm sorozatot.
A kubai forradalom az első igazi "marketing" forradalom volt. A filmből kiderül, hogy kevesebb mint 100 kubai forradalmár indult el a Sierra Maestre hegyeiből, de mivel a hegyekből a Radio Rebelde már azt sugallta, hogy Batista-éknak semmi esélyük nincs, olyan hatalmas erőket mozgósítottak a korrupt hatalom megdöntésére, amikor három különböző frontot nyitva elindultak Kuba felszabadítására, akkor Batista "becsomagolta" 300 millió dollárját, és a szintén diktatórikus Dominikai Köztársaságba menekült, és a forradalmárok 2-3 hét alatt szinte ellenállás nélkül felszabadították Kubát.

©
A forradalom múzeuma a volt elnöki palotában Havannában

©
A kubai forradalmat vezető három "jópasi" közül kettő: 
Camilo Cienfuegos és Ernesto "Che" Guevara

A Szovjetúnió - tekintettel az USA közelségére - nagyon sok segítséget adott Kubának, és a Kubaiak még ma is hálával beszélnek az oroszok támogatásáról. "Sajnos" a Szovjetunió széthullását követően ez a támogatás megszűnt és ez komoly gazdasági visszaeséshez vezetett Kubában.

Hazatérésünk másnapján Raul Castro kubai elnök lemondott és a parlament egy új, 57 éves elnököt "választott". 12 nap alatt tehát sikerült elintéznünk Kubában, hogy 60 év után véget érjen a Castro-éra. 😇


Utazás Kubán belül

Kuba nyugati és keleti vége között elég nagy a távolság. Lehet belső repülőjáratokat is használni, de mi óvatosak voltunk, és az autós szállítást választottuk. A belföldi légitársaságok régebbi orosz gépeket használnak, amiket nem ítéltünk kellően biztonságosnak. Sajnos hazatérésünk után lezuhant egy belföldi útra indult gép.
Jorge mindig időben küldte az autókat. Amit 2018-ban a Kubába utazónak tudomásul kell vennie az az, hogy az autózás biztonsága nem éri el a fejlett világ szintjét. Amikor 30 évesnél fiatalabb autót (jellemzően Peugeot-ot) küldtek, annak már örülni kellett. Hosszabb utakra szerencsére nem használják a nagyon régi amerikai autókat, mert azok rugózása hosszabb útra már elfogadhatatlan.
Ezekben a távolsági utakra szánt autókban nem minden esetben van biztonsági öv, de mindegyikbe szereltek klímát. Lehet, hogy sokkal több pénzért lehetett volna biztonságosabb autókat kapni, ha valaki erre kényes, akkor jó előre tisztázza ezt az utazásszervezőjével.
Ami viszont jó hír, hogy a sofőrök jól vezetnek, és nem vészesen nagy a forgalom az egyébként osztott pályás (de nem autópálya) főutakon. Az emberek viszont nehezen fogadták el, hogy senkit nem vettünk fel, mint stoppost.

©
Érdekes belső ajtó biztosító 

©
Kubában nagy divat ez az Apple matrica az autók ajtaján,
talán azért teszik fel, mert az Apple termékei ott az elérhetetlen
kategória, egy iPhone X-ért Kubában 4,5 évet kell dolgozni,
úgy, hogy akkor nem jut ételre, és egyéb alapvető dolgokra pénz.

©
Varadero felé haladva piroslábú rákok lepték el az utat,
sajnos csak kis részük élte túl az átkelést


Vinales

Kuba általunk látott legszebb tájegysége Vinales amely Havannától nyugatra található. Ez a kubai dohányültetvények központja és sok cukornádat is termelnek itt.
Érdekes módon a Havannában tapasztalt rossz hangulatnak itt semmi jele nem volt, itt nagyon kedvesek az emberek, mosolygósak, vidámak, élvezik az életet. Persze ha valaki a világnak ezen a csodálatos helyén él, ez érthető is.

©
Szállodánk csodálatos kilátással az egyedülálló hangulatú tájra

©

©
Reggeli pára Vinales felett


©
Dohánylevél szárítása, a nikotin 2/3-a a levelek nyelében található,
amelyet épp ezért távolítanak el

A Vinales-i dohánylevelek a legalkalmasabbak a világhírű kubai szivar készítéséhez. A helyiek nem is értették miért nem lelkesedünk jobban a szivarjukért, csakhogy mi anti dohányosok vagyunk.


©
Cukornád levét kifacsaró prés. Nagyon finom a friss cukornád lé, 
és a helyi gazdák szerint igazi afrodiziákum.

©
Jellegzetes formájú hegy Vinalesben

©
"Mural del la Prehistoria" A híres Diego Rivera mexikói festő 
(Frida Kahlo férje) követőjének sziklára festett képe elsőre ősember által 
készített festménynek tűnik, pedig nem az, 1961-ben készült.

Vinalesben a fenti képeken látható helyeken túl még jártunk cseppkőbarlangban ami ugyan szép volt, de úgy éreztük, hogy a biztonsági intézkedések azért nem Európai szintűek voltak.


Cienfuegos

Bár elsőre azt hittük, hogy ez a szép város nevét a forradalmi vezetőről kapta, de kiderült, hogy egy 19. században élt polgármesterről nevezték el, aki sokat tett a város felvirágoztatásáért.
Utazási fórumokon jókat vitatkoznak arról, hogy érdemes-e Cienfuegos-ban megaludni, vagy nem, mi úgy találtuk, hogy érdemes, már csak azért is, mert aznap este a szállodánk az árban benne lévő vacsorát ebben a palotában (a szálloda nem így nézett ki) biztosította:

©
Az egykori dúsgazdag cukorgyáros eklektikus palotája,
keverednek benne a barokk, az arab és az indiai építészet jegyei



©
Egyike a szocializmus igen kevés előnyös oldalának: 
állami klub, amelyben vitorlás is bérelhető!



©
Cienfuegos főtere az UNESCO Világörökségi listáján szerepel



©
Szép kilátás a tengerre a Cienfuegos-i szállodánkból


Trinidad

Trinidad Kuba egyik leghangulatosabb kisvárosa. Jorge azt javasolta, hogy 3 éjszakára szálljunk meg egy Casa Particular-ban, azaz egy magánháznál, és ne szállodában. Kicsit féltünk ettől, és nem értettük Jorge javaslatát, de a valóságban ez volt a legjobb megoldás. Trinidad egy történelmi város, amelynek óvárosából kizárják az autó forgalmat. A Casa Particular egy helyi család házában volt, nagyon kellemes, tiszta, tágas szoba fürdőszobával, és teljesen korrekt reggelivel. A háziak mindenben segítettek (4-5 szobát adnak ki), és nagyon kedvesek voltak. Kicsit fura volt, hogy amikor ki vagy be mentünk, akkor át kellett haladnunk az ő kis nappalijukon, ahol kubai szokásnak megfelelően hintaszékben néztek TV-t. Ennyi kellemetlenséget vállaltak a háziak a Kubában kiemelkedőnek számító bevétel fejében.
Trinidad a 19. században Kuba legsikeresebb régiója volt, a környéken a fénykorban közel 60 cukorgyár üzemelt. 30 ezer (!) fekete rabszolgát szállítottak Trinidad tartományba Afrikából, akiket napi 18 órán át dolgoztattak. Ekkor Trinidad volt a világ vezető cukortermelő régiója.

©
Ez az óvárosi palota mutatja milyen gazdagok voltak 
a spanyol cukorgyárosok Trinidadban

Később amikor a cukornád ültetvények és cukorgyárak tulajdonosai még a hatalmas vagyonukkal sem voltak elégedettek, és minden évben aratni akarták a cukornádat, pedig egy idő után parlagon kellett volna hagyni az ültetvényeket a termőképesség megőrzése érdekében, akkor a természet megfosztotta őket a bevételeiktől, és más régiók átvették az irányítást a cukor előállításban.

©
A 45 méter magas vízkémlelő torony

A fenti képen látható torony története:

Egy spanyol cukorgyáros két fia ugyanabba a lányba szeretett bele épp abban az időben, amikor vízhiány miatt órási bajban voltak a cukorgyárak. Az apjuk megígérte, hogy amelyik fivér előbb talál vizet, az nyerheti el a lány kezét. Az egyik fivér a fenti képen látható tornyot építette, és szinte naponta onnan kémlelte a környéket, hátha vizet fedez fel, míg a testvére egy vízkutató árokrendszert ásatott. Végül a tornyot építő fivér járt sikerrel, de a történet nem végződött Happy End-el, mivel a lány hozzáment egy harmadik férfihez, az apa ígérete ellenére. Az élet ilyen kiszámíthatatlan...

Trinidad nagyon jó hangulatú város, tele népművészeti tárgyakat áruló piacokkal, igényes boltokkal (csipke terítők, kalapok, ruhák, festmények) és jobbnál jobb éttermekkel.

©
Jellegzetes Trinidadi utcakép


Trinidadban érdemes az óvárosi részen belül lakni, mivel könnyen megközelíthető a főtér, ahol minden este kubai zene szól, és nagy a buli, és a tánc.

A kockaköves burkolatú óváros este sem pihen, az üzletek, galériák késő estig nyitva vannak, és sokan járják az utcákat, akárcsak Szentendre óvárosában.

Jártunk a "cukorvölgyben" (Valle de los Ingenios) egy régi cukorgyárban is, ahol elmagyarázták a cukorgyártás technológiáját.  

Délutánonként egy nagyon régi "vintage" autóval vittek ki minket Ancon Beach-re, amely fehér homokos szép tengerpart, ahol kicsit sok a hínár, de meg lehet találni a hínár mentes részeket is.

©
Ancon Beach 14 km-re Trinidad-tól


El Cubano nemzeti park

Trinidadban utolsó nap elmentünk az El Cubano nemzeti parkba. Egy nagyon szép trópusi erdőben kb. 1,5 órás patakmeder melletti sétával jutottunk el egy vízeséshez, amely előtt egy zöld színű kis tavacska volt. 

©
A különleges hangulatú vízesés és tőle balra a nagy
meglepetést okozó barlang


Ekkor még nem tudtuk, hogy a vízesés alatti kis barlang rejti Kubai utunk egyik legkülönlegesebb élményét. A zöld színű víz nem meleg (kb. 20-21 fokos), de pár perc után megszokható.
Aki beúszik a vízesés alá azt csodás cseppkövek várják, igaz hogy a sötét barlangban kell a lehetőleg vízhatlan fényképezőgépünkkel villogtatni, mert egyébként szabad szemmel nem nagyon látni, csak érzékelni lehet a mesés cseppköveket.

©


©

©
Különlegesen színes cseppkövek a vízesés alatt

Óriási élmény ez a hely! Senki ne hagyja ki, hogy beúszik megnézni és lefényképezni ezt a csodálatos látványosságot, csak azért, mert hideg a víz...


Varadero

Előre kell bocsátanom, hogy Varadero nem lopta be magát a szívem csücskébe. Pedig ha megnézzük az ott készített fotókat, akkor a fenti kijelentésem érthetetlen:

©
A tökéletes tengerpart: Varadero, ahol ilyen színű a víz,
ahol áprilisban is 29 fokos a tenger, ahol nem találkoztunk
medúzákkal, pláne nem cápákkal

Varadero-nál a tenger csodás, mégis kicsit steril, nincsenek kis eldugott, felfedezésre váró öblök, csak nagyon hosszú és kevéssé változatos part. Vannak kevésbé felkapott, kevésbé zsúfolt tengerpartok Kubában, mint például Cayo Santa Maria, Cayo Largo, vagy Playa Santa Lucia. Amennyiben időben belefér érdemes inkább oda menni, mint Varadero-ra.

Valójában azért nem lelkesedem Varadero iránt, mert nem igazán kapcsolódik Kubához, nincs benne semmi, ami Kuba egyéb tájaira jellemző. Bárhol lehetne a világban.

A többnyire All Inclusive (egész napos evés-ivást lehetővé tevő) szállodák amúgy is veszélyesek, erről Mexikóból hazatérve a mérlegre állva hamar meggyőződhettünk. 😃

©
Tipikus "aktivitás" Varadero-n: a túlsúlyos turisták a medencében kortyolgatják
 a koktélokat, amelyeket a bárban egy termosz szerű edényben adnak

Este ugyan volt kubai táncshow, méghozzá színvonalas, mégsem éreztük azt az örömöt, mint amikor a kubai zenészek Vinales-ben játszottak. 
Amit viszont érdemes felkeresni Varadero-n az a Mansion Xanadú, amely egy Dupont vegyipari milliárdos egykori tulajdonát képező csodás tengerparti villa,  a Beatles bárt és a piacot, ahol talán Kubában a legjobb faszobrokat találtuk.

©
A Dupont villa (Mansion Xanadu) fényűző bárja...


©
...és kilátás a villa teraszáról 

©
Még ma sem érinthetjük meg a négy Liverpool-it


Összefoglalás

A fenti negatívumok senkit ne rettentsenek el attól, hogy Kubába utazzon. Kuba egy különleges hangulatú és szépségű ország, ahol várhatóan néhány éven belül jelentős változások várhatók.
A novemberben esedékes új alkotmány elismeri majd a magántulajdont, sőt az azonos neműek házasságát is! Úgy vélem, hogy Kuba elindult a mérsékelt demokratizálás felé vezető úton, és ez az ország minden szektorában érezteti majd a hatását.
De már 2018-ban is érdemes elmenni Kubába, megnézni milyen a változások előtt és később visszatérni a változások után. 
Egy valami aligha fog változni a Kubaiak szeretete a zene iránt. A Hozzám hasonló zenekedvelő emberek számára Kuba már csak ezért is nagy élményt nyújt.
Kubában csodálatos tájak (például Vinales), különleges hangulatú városok (például Trinidad) és mesés tengerpartok találhatók.
A tavaszi időpont kitűnő Kuba meglátogatásához, kellemes a hőmérséklet, a tenger nagyon meleg, és nincs elviselhetetlenül magas páratartalom sem, habár néha, főleg Havannában órási a hőség.
Nyártól októberig bármikor várható hurrikán, tehát akkor nem célszerű oda menni.
Azért Kubában ha korábban nagy is volt a politikai szigor, mégis láttunk olyan festményt, amelyen együtt ábrázolták Fidel Castro-t Che Guevara-t és Marilyn Monroe-t, képzeljük el ugyanezt mondjuk Kádár Jánossal, Leonyid Brezhnev-el és Gina Lolobridgida-val.😂 Aki élt akkor az nehezen tudja elképzelni, hogy ilyet hagytak volna.....Kubában ezen a téren van némi tolerancia.


©
A forradalom szimbólumának, Ernesto "Che" Guevara-nak az arcképe,
Alatta a sokáig gyűlölt imperialisták által működtetett Tripadvisor tanúsítványa



©
Szép naplemente Vinales-ben


Mindenkinek jó utat és szép élményeket kívánok Kubában...

Repülőút kapcsán adódó csomagkésés, illetve járat késés, vagy törlés miatti kompenzáció megszerzésének módjai:
Ígértem, hogy a bejegyzés végén adok néhány tippet:

1. Csomagok késedelmes leszállítása a célállomáson:
Mindenképpen be kell jelenteni a meg nem érkezett csomago(ka)t a Lost & Found Office nevű irodában. Ott adnak egy hivatalos papírt, a miénken fel volt tüntetve, hogy fejenként 100 Euró-ig vásárolhatunk, mivel nem érkezett meg a csomagunk. Az Air France-nál online bejelentő rendszer van, amelyet ki is töltöttem és feltöltöttem a vásárlások számláinak másolatát is. 
Amennyiben egy idő (kb. 1,5 - 2 hónap) után nem kapunk pénzt a megadott bankszámlára, akkor forduljunk az Európai Fogyasztói Központhoz. Ők hivatalból eljárnak egy Unión belüli ki nem fizetett, jog szerint járó összeg behajtása ügyében. Eddigi tapasztalataim kedvezőek, együttműködők és készségesek, bár eddig még pénzt nem kaptam....😎....de ez nem rajtuk múlott!

2. Járatkésés, vagy járattörlés esetén a 261/2004 EK rendelet a mértékadó. Fordulhatunk igényünkkel a már említett EFK-hoz is, vagy megbízunk egy erre a célra specializálódott céget. A repülőjegyeinket a Tripsta nevű irodánál vettük, akik hazaérkezésünk után írtak nekünk egy e-mailt, hogy a járatunk törlése miatti késedelem ügyében forduljunk bizalommal az AirHelp nevű céghez, akik az utasok követeléseinek behajtásával foglalkoznak. Az ő online rendszerükre is fel kellett tölteni minden adatot és dokumentumot. Ők a légitársaság által fizetett kompenzáció 25%-át kérik az ügyintézésért. Hogy ez sok, vagy kevés? Nos a légitársaságok bizony a végsőkig elmennek mielőtt egy eurocentet is kifizetnének az utasoknak. Az AirHelp és a hozzájuk hasonló cégek nagyon jól ismerik az utasok jogait, a szabályokat, és jogászokat alkalmazva mindent megtesznek azért, hogy az utasokat kompenzálják (naná, hisz ők is ebből részesednek a végén). Meglátjuk mekkora sikerrel járunk.

Érdekes fejlemények:
2021. februárjában végre az Airhelp jelezte, hogy a korábban már a Párizs - Bécs járat késése miatt kifizetett fejenként 250 -n felül fizetnék nekünk fejenként 350 €-t a Havanna - Párizs járat késése miatt.
Az Airhelp  tehát jogászai réven elintézte, hogy ketten együtt 1200 €-t kaptunk! Igaz ez majdnem 3 évig tartott, de végül is megérte 😊

Egy érdekes vonatkozó cikk.

Akik nemcsak utazni szeretnek, hanem érdeklődnek a zene és az azt reprodukáló eszközök iránt, azokat szeretettel várom az audiofil blogomon 💓

Kuba a történelmi változások előtti 24. órában

© Minden képnél klikk a képre a jobb minőségért Ezt az élménybeszámolót nem azoknak az utazóknak szánom, akik a meglepetés...